Kerka patak

 

 
Kezelő: Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége

 

 

Víztípus: patak
Terület (ha):

126,9076 ha

/0+000 km szelvénytől a Felsőszenterzsébet 42+338 km szelvényig/

Átlagmélység (m): változó
Fenékviszonyok: -
Akadók: -
Növényzet: bokrok, fasorok
   
Halak:

keszegfélék, balin, domolykó

   
Szabályok:

Megyei Horgászrend >>>

  

Horgászidőszak: 0-24 h
Csónakhasználat: nincs
   
Jegyváltás:

- Kerkaszentkirályi Kerka Horgász Egyesület - Pál László elnök

Cím: 8874 Kerkaszentkirály, Petőfi út. Tel: 06-30-74-29-705

- Horgászbolt Zalaegerszeg - Varga András tulajdonos

Cím: 9900 Zalaegerszeg, Tompa u. 12.

- Garda Horgászbolt, Lenti - Sasváriné Ferenczi Zsófia tulajdonos

Cím: 8960 Lenti, Takarék köz. 2

- Hubertus Vadász - Horgászbolt

Cím: 8960 Lenti Petőfi u. 5.

  

  

Info:

Csótár János - halászati őr

Tel.: 06-30-969-30-78

 

 

 

 

Általános információk:

Kerka-patak két ágon, a szomszédos Ausztriában ered és 54 km hosszú. Vízgyűjtő területe 1762 km2. Magyarföldnél lép be hazánk területére, délen Kerkaszentkirály után torkollik a Lendvába az országhatárnál, majd Muraszemenye (Csernec) alatt egyesül a Murával. Vízjárása nagyon ingadozó. Számos vízfolyást, patakot gyűjt magába: Kis-Kerka (hossza 16 km), Cupi patak (hossza 20 km), Lendva patak (hossza 6,7 km), Szentgyörgyvölgyi patak (hossza 6 km) és Kebele patak (hossza 10 km).


A Kerka felső szakasza bővizű, gyors lefolyású. Medre főképp kavicsos, kemény aljzatú, finomabb hordalék csak a partszegélyeken található. Az alsó szakaszon a folyó lelassul. A térségben hegyvidéki jellegű ionszegény források, lápok, gyors lefolyású kis patakok révén sűrű vízhálózat alakult ki.
A Kerka mentén évszázadokon át gondot okozott a nagy vízfelesleg elvezetése, a patakok szabályozása. E vidéken 1798 óta többször folyt csatornázás, kisebb folyóvíz-szabályozás. Ez a munka nagyobb arányokat csak az 1850-es évektől öltött. Az első védőgátat Lenti körül az 1920-as években építették. A kanyargós Kerkát teljesen megszelídítették, kanyarulatait levágták, medrét kitisztították. A folyó mentén működő számos malom a szabályozás során megszűnt.
A beavatkozás káros következményei jól megfigyelhetők: a folyó átlagos vízszintje a talajfelszín alatt 1-3 m mélyen található, mely leszívja a rétek talajvizét, így azok a szárazodás nyomán elgyomosodnak. Az egykori mellékágak lefűződtek, feltöltődtek, s ma csak a nagyobb árvizek alkalmával jutnak vízutánpótláshoz. A holtágak feltöltődés után magas-sásosokká, bokorfüzesekké, égeresekké alakultak. A medernyomok az erdőben is megfigyelhetők, ahol mára a nedvességkedvelő növényeknek nyújtanak életteret. A folyó-menti területek nagy részét érintő melioráció tetézte a negatív hatásokat, így egyértelműen szükséges ökológiai célból minél nagyobb, de árvízvédelmi szempontból nem veszélyes, állandó vízmennyiség mederben tartása az EU-ban bevált technológiák alkalmazásával.
 
A Kerka élővilága kiemelkedő természeti értékek hordozója. A forrás- és torkolatvidékük között folyamatosan változó környezeti adottságok igen sok, egymástól nagyon különböző igényű faj számára biztosítanak életlehetőséget. Ez a korábban alig ismert vízrendszer hazánk halfajokban nagyon gazdag vízrendszere, melyet hat felmérés (1996, 1998, 1999) tárt fel. A halfauna évről évre rendszeres változásokon esik át a befogadó Mura vízfolyás végett. A Kerka és mellékvizei a sekély vízmélység miatt tavasszal korábban melegednek fel. Ez a folyamat kedvező a halak ívásához, így márciustól júniusig jelentős mennyiségű hal húzódik fel a Kerkán ívni, majd tér vissza.
Hazánk természetes vizeiben leírt fajok közűl a Kerka vízrendszerén 36 fordul elő. A fauna állandóan változik, miközben egyes fajok eltűntek, újabbak jelentek meg. A jellegzetes kispataki áramláskedvelő fajok mellett egyéb pontyfélék is megtalálhatók, a védett fajok közül legjelentősebb a nyúldomolykó, a fürge cselle, a sujtásos küsz, halványfoltú küllő, szivárványos ökle, a kövi és vágócsík, valamint a körszájúak közé tartozó dunai ingola.
A vízterületen történt halfaunisztikai kutatások eredményeképpen megállapítható, hogy a vízfolyás egyes szakaszain eltérő mennyiségben,de jelen vannak invazív, illetve természetvédelmi szempontból nem kívánatos fajok, mint az ezüstkárász, a fekete törpeharcsa, a naphal.

October 2, 2015

 



Sporthorgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége :: 9795 Vaskereszetes 165/2 hrsz. :: Ügyfélfogadás: h-cs 9-14h, p: 9-12h tel: 06 94 506 835 :: fax: 06 94 506 836 :: mobil: 06 70 33 99 703 :: e-mail: info@vasivizeken.hu
Vizek :: Turizmus :: Aktuális :: Szövetség :: Partnereink :: Galéra :: Kontakt